Az S-max nyert szinte minden díjat, de ne feledjük a nagyobb testvért se, aki küllemével kényelmével, menet tulajdonságaival is az elsők között van.
Az S-Max egyszerre akar sportos és nagy lenni, ez viszont egyszerűen csak nagy, a vizuális élményt nem töri meg az a fura érzés, hogy 4:3 képarányú autót nézünk 16:9-es tévén. Az is javára válik, hogy egyterű létére egész autóforma autó.
Ettől persze még lehetne átlagos is, lehetne akármi, gyárthatná akárki, de a Ford a dizájn folyamatában jó érzékkel tartotta szem előtt az ezeréves közhelyet, miszerint az ördög a részletekben lakozik. Ilyen finoman, tudatosan kidolgozott, mégis alapvetően egyszerű, lendületes formatervvel rég lehetett találkozni.
A trapéz forma fényszórók, alattuk a helyzetjelzőt és ködlámpát magukba foglaló kiegészítő lámpák, a különleges formájú, latinosan összehúzott hátsó világítótestek, a ravaszul hajtogatott, négyszer megtört motorháztető, és persze a szép krómkeretes hűtőmaszk adja meg az alaphangulatot. A nagy, egybefüggő hátsó és oldalsó síkot hangsúlyos fény-árnyék vonalakkal tördelték emészthető darabkákra, a kerékjáratokat sportosan kiszélesítették. Kentek ide egy kis szögletes, két lámpatesttel is megbolondított visszapillantót, oda némi krómmal kihúzott kilincset, amoda picike króm díszlécet, kiradírozták a tetőkorlátot, viszont pöttyintettek a helyére egy cápauszonyt, és kész is.
Hívogató, nagyautó
Odabent elegáns és kellemes, valamint nem kevésbé attraktív az autó.
Két igazán különleges elemet lehet felfedezni:
a függőlegesen kihúzandó repülőgázkart a kézifék helyén (nem valami praktikus, kificamítja a könyököt), és a két – feláras – hosszanti üvegtetőt, keresztirányban kihúzható kis árnyékolórolókkal, köztük az egész tető alatt végighúzódott tárolódobozsorral.
Világos kényelmes
Hatalmas a tér és minden a helyén van. Semmit sem kell keresni, a legnagyobb természetességgel siklanak a kéz alá, a klímavezérlés, a hifi, a tempómat, a számítógép gombjai. Nagyon tetszetős a kesztyűtartó kialakítása: az utas térdétől nem vesz el helyet a betolakodó műszerfal, mégis temérdek hely van a kis ajtó mögött. (Az igaz, hogy a tűzfal mögött elterülő hatalmas kihasználatlan térből könnyű volt kigazdálkodni.)
Kényelmesek, jól tartanak az ülések, a hátsó traktus átvariálásához sem kellett elővenni a kézikönyvet. Itt megnyomom, ott elhúzom, és máris hétszemélyes az autó, 308-435 literes csomagtérrel. Itt felrántom, ott bekattintom, és már csak ötszemélyes, 1130-1260 literrel. Vagy itt lebillentem, ott rásimítom, és máris kétszemélyes furgonom van, 2,325 köbméternyi raktérrel.
A hátsó ajtók nem tolóajtók és az ötödik ajtó nem oldalra, hanem felfelé nyílik.
Hogy ez jó-e, már ízlés kérdése. A tolóajtó praktikusabb egy szűk parkolóban, viszont belsejét általában nem lehet olyan igényesen kialakítani, mint amilyen szép és jó a Galaxy könyöklős, mély zsebes, nagy hangszórós ajtóborítása. Az oldalt nyíló ötödik ajtót könnyebb kezelni, lehet bele zsebet, hálót rakni, viszont esőben kellemetlen ilyennel felszerelt kocsiban pakolgatni.
Tetszetős a Galaxy odaadó, mindenre ügyelő, de nem idegesítő gondoskodása.
A nyitva felejtett ajtókat már sok kocsiban jelzi bim-bam és kis üzenet, az öv bekötésére is csaknem mindenkit figyelmeztet. Régi Ford-különlegesség ellenben a fűthető szélvédő. A jeges út veszélyére is számos autó hívja fel a figyelmet kis stilizált hópehellyel. De hogy egy autó narancssárga jégkristállyal jelezze a kevésbé, pirossal az inkább veszélyes külső hőmérsékletet
Motor
Az egész autónak összevissza egy hibája van: a motor alapjárat közelében talán még az átlagos közös nyomócsöves mezőnynél is gyengébb, egyesben, de főleg rükvercben számtalanszor sikerül lefullasztani a motort. Máskülönben jó ez a kétliteres, 150 lóerős dízel, különösen a hozzá kapcsolt precíz, mindig pontosan kattanó hatsebességes váltóval.
Álló helyzetből megindul, mint a veszedelem (0-100 10,5 másodperc alatt), és sztrádán is sokáig kitart az erő, katalógus szerint 172 km/h-ig. Automata váltóval egyelőre nem rendelhető a Galaxy, pedig – minden ellenérzés ellenére – le kell szögezni, hogy ez a nagy, kényelmes, nyomatékos dög azzal lenne az igazi. Így legalább keveset eszik.
Nem is gondolni, hogy menyire: tempós közlekedéssel, 2/3 országúttal, 1/3 várossal, picike autópályával a számítógép szerint 6,6 liter lett a gázolajfogyasztás száz kilométerre. Egy ekkora kocsinál, ez jónak mondható.
Egy bő tíz és fél milliós autó, amiben nincs xenon, nincs kulcsnélküli nyitás-indítás, nincs menetstabilizáló. Nem is hiányzik igazán.
A xenon azért, mert volt helyette remek halogénrendszer, meg kormánytekerésre jobbra-balra kivilágító segédfényszórók. A kulcsnélküliség azért nem, mert én idegenkedem attól, hogy elektronika döntsön arról, bemehetek-e a kocsimba, vagy hogy elinduljon-e a motor. (Jó, persze, a mai immobilizeres kulcsok is adnak elektronikus jelet az autónak, de akkor is: szeretem a rendes, tollas kulcsot és kész.) Az ESP meg nem azért nem hiányzott, mert a Galaxy ötcsillagos lett az NCAP-nél, hanem mert nagyon jó a futómű.
Erről eleinte alig mer az ember megbizonyosodni; mégiscsak egy drága, 1,8 tonnás, 4,8 méter hosszú, 1,8 méter magas autó, nehezen szánja rá magát az ember, hogy kicsit megrángassa a kormányt.
Pedig megéri, Galaxyval méreteihez képest nagy élmény sodrósan autózni.
El is várható egy olyan autótól, amelynek futóművét a gyártó még a táblázatos szerkezetű katalógusban is vagy 300 karakterben definiálja. „Elöl független felfüggesztés MacPherson-rugóstagokkal, alsó háromszöglengőkarokkal, eltolt tekercsrugókkal, kanyarstabilizátorral és gáztöltésű lengéscsillapítókkal, hátul független, ferdetengely-vonalú lengőkarok segédalvázon, tekercsrugók, kanyarstablizátor és gáztöltésű lengéscsillapítók”
Mindez a 16 hüvelykes téli GoodYear Ultra Gripekkel iszonyatos stabil, nagyon jóindulatú, bármiféle kitörési hajlamtól mentes viselkedést produkál, amivel bizony megesik, hogy csapunk egy extra fordulót a körforgalomban. Ha nagyobb alu kerekeket teszel alá egyszerűen vigyorogni fogsz, csak kanyarodni csapatni szeretnéd, ha a család kiszállt.
Elég zavaros ez a hétüléses piaci szegmens, de méretre, érzésre, talán nincs is igazán kihívója.
A végeredmény pedig egy igazi hétüléses családi autó lett, a Galaxy, nem fogod megbánni, ha erre esik a választásod